5 évvel a Katrina után

2005 előtt Louisiana állam infrastruktúrája teljesen másként mutatott, mint most. Az emberek olcsó építőanyagból előállított házakban laktak, melyek gyakran nem feletek meg semmilyen építészeti szabványnak, és energiahatékonyság szempontjából sem voltak ökotudatosak.

Aztán jött Katrina, „aki”  a híradások szerint 2000 halottat, 50 ezer lerombolt házat követelt, New Orleans-t pedig víz alá temette. Figyelmeztetés volt ez a világnak – vagy inkább az USA-nak, hiszen abban az évben ez volt a 11. Csendes-óceáni eredetű vihar, amelynek nevet adtak, és minden idők legköltségesebb hurrikánja lett.

Aztán megindult az újjáépítés. Ma már energiagazdaságos házak állnak a legtöbb rom helyén, az intézmények új zöld épületekbe költöztek, az állam pedig aktív részese lett az USA  napenergia felhasználási project-jének és sorolhatnánk még az ökotudatos intézkedéseket.

Habár jelenleg nincsenek olyan eszközök, amelyekkel biztosan megállapítható lenne, hogy a hurrikán emberi tevékenységre visszavezethető globális melegedés következménye volt-e, a pusztítás, amit a hurrikán okozott, konzisztens a klímaváltozás kapcsán készült modellek előrejelzéseivel. És a modellek szerint a viharok egyre súlyosabbak lesznek a Föld melegedése nyomán. Az viszont határozott meggyőződése a tudósoknak, hogy az emelkedő vízhőmérséklet a világ óceánjaiban, ahonnan a mostani hurrikán pusztító erejét nyerte, valóban az ember által előidézett globális felmelegedés következménye.

Az ehhez hasonló hurrikánok intenzitása 50 százalékkal erősödött az utóbbi évtizedekben, a jövőre vonatkozólag pedig gyászosak az előrejelzések.